P i r a m i s   s z ü l e t i k                               
   
Egy próbaverziós lapot látogattál meg, ahol még nincs minden a helyén! Ha valami problémába ütközöl, kérlek jelezd azt, a dadalia@vipmail.hu mailen az adminnak!
 Belépés
Felhasználónév:


Jelszó:


Emlékezz rám

Regisztráció

 Menü

 Segítség
Keresés
Taglista
GyIK
BBCode GyIK
Felhasználói feltételek
Házirend

 Pontos idő


 Naptár
<< Szeptember 2016 >>
ke sz cs SZ VA
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

 Keresés
Keresés a fórumon


Öszetett keresés
------------------------------------
Keresés az interneten

Egyéni keresés



 A piramisépítési elméletek kategóriái:

1. A hivatalos, egyiptológusi elméletek (egyiptológusok = az ókori egyiptomi civilizációt kutató régészek és történészek). Máig preferált elméleteik építési rámpák használatát feltételezik. Az elmélet kidolgozója Flinders Petrie (1853-1942) volt. Petrie egy, az épülő piramis csúcsáig felnyúló „gigarámpában” látta a megoldást. Halála előtt visszavonta a felhasználandó óriási anyagmennyiség miatt, régészeti bizonyítékok sem támasztják alá. A halála után egyetlen hatalmas rámpa helyett különböző méretű és formájú rámpákat képzeltek el; ma inkább belső, a készülő piramis testében kifelé nyúló rámpákról beszélnek. Hérodotosz leírásai nem említenek rámpákat.


------------------
2.) Nem hivatalos, műkedvelők által megalkotott különféle elméletek és gépezetek. Tarka kép, nem egységes; számos irányzat felfedezhető benne. Az alkotók folyamatos szélmalomharcot vívnak az egyiptológusokkal, akik „piramidiótáknak” csúfolják őket. Elméleteik nem modellezhetők, de legtöbbször azért még a valóság talaján állnak.


------------------
3.) Áltudományosnak tartott elméletek (fantaszták): a) Atlantisz-hívők: a mondabeli elpusztult Atlantisz túlélőinek a beavatkozásában látják az ókori civilizációk felemelkedését és sikerét. Ezoterikus magyarázatok. b.) A földönkívüli eredetben (ufók) hívők tábora. Legmarkánsabb alkotójuk Erich von Däniken. Ősi mítoszokban, kellően meg nem magyarázott funkciójú épületekben és műtárgyakban vélik felfedezni azok földönkívüli eredetét.



    Ajnl x

Üdvözlünk minden érdeklődőt, aki ezt a honlapot nézi, olvassa!
Üdvözlünk minden érdeklődőt, aki ezt a honlapot nézi, olvassa!

Építsük fel együtt képzeletben ismét a gízai piramisokat egyszerűen, logikus, józan paraszti ésszel gondolkodva, reális technikával, meséktől és fantasztikus sallangoktól mentesen! Ebben egy segesdi nyugdíjas parasztember lesz a segítségünkre, akit Takács Miklósnak hívnak, aki arra kér minket, a témában hasonlóan gondolkodókat, tartsunk vele bátran! Ígéri, érdekes utazásban lesz részünk!
Kis bevezetőnk, rövid eszmefuttatásunk után arra invitálunk mindenkit, hogy merüljünk kicsit mélyebbre Miklós barátom világába, és látogassuk meg őt – igaz, csak virtuálisan – segesdi otthonában!

Egyben azt javaslom, alakítsuk meg a TMPBT-t ezen a honlapon!
A rövidítés pedig nem más, mint a Takács Miklós Piramisépítőinek Baráti Társasága.

Egy másfajta olvasatban a Bt. betéti társaságot jelent; itt ez lehet egy szellemi műhely, egy kis manufaktúra, amelyben mindenki képzeletbeli piramisépítővé válhat. A gondolatbeli piramisépítés vezérelve az egyszerűség, a korhűség, a logikus gondolkodás és az az igény, hogy a piramisépítéssel kapcsolatban feltehető kérdésekre egyszerű válaszokat adjunk. Ennek fényében fogantak műveink is, melyek jelenleg apróbb korrekciók alatt állnak, és amelyeket szeretnénk publikálni, hogy szélesebb körben megismerhesse a nagyközönség Miklós elképzeléseit.


A honlap a segesdi Takács Miklós munkásságát hivatott bemutatni.

Ezt a honlapot azért hoztuk létre, hogy megismertessünk a szélesebb közönséggel egy minden elemében hihető, s éppen ezért realisztikus piramisépítési elméletet, amelynek a megalkotója a Segesden élő Takács Miklós – az én Miklós barátom. Miklóssal 12 éve ismerjük egymást.


A gízai piramisok látképe.


Mielőtt részletesebben is belemennénk Miklós elméletalkotói munkásságának a taglalásába, előtte azt kell megfogalmaznunk, miért is van szükség egy újabb piramisépítési elméletre, hiszen szinte nap, mint nap születnek újabb és újabb teóriák. Való igaz; a piramisok – legfőképp pedig a gízai – óbirodalmi királypiramisok irodalma mintegy huszonöt évszázadra nyúlik vissza az időben; első krónikásuk a bevezetőben is idézett Hérodotosz (Kr.e. V. század) volt, aki a nagy római államférfi és szónok – Ciceró – „a történetírás atyjának” nevezett.
Azóta se szeri, se száma azoknak az íróknak, akik különféle tudományos munkákat, könyveket és esszéket jelentettek meg a gízai piramisokról, különösképpen pedig a Nagy Piramisról, amit Kheopsz fáraó építtetett a Kr.e. XXVI. században, 2000 évvel Hérodotosz előtt.
Ha ezeket a munkákat egymásra helyeznénk, a keletkező papírhegy bizonyosan felülmúlná magasságban Kheopsz piramisát. Sokan sokféleképpen vélekedtek az elmúlt évszázadok során a vélhetően helyes piramisépítési technikáról; a tudósok teóriái szöges ellentétben állnak azokéval, akik műkedvelőként ragadtak tollat, hogy a saját szájuk íze szerint magyarázzák meg a 4500 éves műemlék lehetséges keletkezésének a technikáját.
Szögezzük le mindjárt az elején: az ókori egyiptomi piramisépítők semmilyen írásos vagy képi dokumentumot nem hagytak ránk az igazi építési technikáról. Azt nem tudhatjuk pontosan, hogy egyáltalán nem létezett semmilyen tervdokumentáció, vagy ha volt, akkor az is lehetséges, hogy az elmúlt negyvenöt évszázad felemésztette az erről szóló papirusztekercseket.


A gízai fennsík képe madártávlatból, a Szahara felől nézve. A három piramis balról jobbra haladva a következő:
Kheopsz (óegyiptomi neve Hufu),      Khefrén (Hafré)   és    Mükerinosz (Menkauré).
Mindhárom piramis köré épületkomplexumokat létesítettek az ókori egyiptomiak. Ezek az épületegyüttesek főpiramisokból, mellékpiramisokból, halotti-és völgytemplomokból, valamint kőtömbökkel befedett hajógödrökből álltak. Az építkezési területeket arabul masztabáknak nevezett lakóház alakú, egymást derékszögben metsző utcákból álló, síremlékek rendszerével övezték. E temetőket a görög nekropolisz (halotti város) néven is szokták emlegetni.




De az is elképzelhető, hogy a titkos ősi terv ott lapul valahol mélyen a sivatag homokjában, vagy egy eltemetett sírban vagy a Kheopsz-piramis egy még fel nem tárt kamrájában.
Ha pedig mégsem létezik, akkor csupán abban bízhatunk, hogy még a mi korunkban valósággá válik a sci-fi írók régi álma, az időutazás, és visszaküldhetünk az óbirodalmi Egyiptom korába egy tudósokból álló stábot videokamerákkal!
Addig azonban elgondolkodhatunk azon, hol is vannak jelenlegi tudásunk hálóján azok a lyukak, amelyek nem engedik, hogy valóban reális képet kaphassunk egy a valóságoshoz közel álló és könnyen elképzelhető ókori piramisépítési technológiáról.
Takács Miklós reálisan gondolkodott és a gondolatait a 2000-es évek elején tettekre váltotta. Kicsiny és egészen hatalmas gépezeteket is gyártva felvázolta, hogyan lehetett reálisan elkészíteni a Gellérthegy nagyságú Nagy Piramist, a rézkorszak óbirodalmi Egyiptomában a lehető legegyszerűbb, a saját gyerekkora paraszti világából is ismert eszközök és szerszámok segítségével.
A piramisépítő gépek parkjának az elkészítésében nem, de a munkásságáról szóló két könyv megírásában – melyek címe Piramisépítés ősi gépekkel és Építsük újra a gízai piramisokat! – viszont igen.
Molnár Attila vagyok, e két könyv írója és arra kérem Önöket, vegyenek részt egy szellemi utazáson, ami az ősi Egyiptomban kezdődik és egy segesdi ház udvarában végződik, és legyenek virtuális piramisépítők. Ehhez minden segítséget megad Önöknek Takács Miklós és Molnár Attila!

 További oldalak



Keresés a weben:
Egyéni keresés


Legfrissebb hírek
Nincs új hozzászólás Csatolmány(ok) Az elméletek témaköréhez bővebben

Elküldve Szerző: attila » 2015.11.23. 16:59
Fórum: A piramisok • Válaszok: 0 • Megtekintve: 469

2015.11.23. 16:59

attila Utolsó hozzászólás megtekintése

Nincs új hozzászólás Az elméletek témaköréhez bővebben

Elküldve Szerző: attila » 2015.11.23. 16:50
Fórum: A piramisok • Válaszok: 0 • Megtekintve: 388

2015.11.23. 16:50

attila Utolsó hozzászólás megtekintése

Nincs új hozzászólás Az építőanyag helyszínre történő elszállítása

Elküldve Szerző: attila » 2015.11.23. 16:29
Fórum: A piramisok • Válaszok: 0 • Megtekintve: 367

2015.11.23. 16:29

attila Utolsó hozzászólás megtekintése

Nincs új hozzászólás Kőmegmunkáló eszközök mészkőre és gránitra

Elküldve Szerző: attila » 2015.11.23. 16:25
Fórum: A piramisok • Válaszok: 0 • Megtekintve: 372

2015.11.23. 16:25

attila Utolsó hozzászólás megtekintése

Nincs új hozzászólás Kezdő téma

Elküldve Szerző: attila » 2015.05.16. 14:09
Fórum: A piramisok • Válaszok: 0 • Megtekintve: 648

2015.05.16. 14:09

attila Utolsó hozzászólás megtekintése


 
 Fórum   Témák   Hozzászólások   Utolsó hozzászólás 
Nincs új hozzászólás A piramisok

6

6

2015.11.23. 16:59

attila Utolsó hozzászólás megtekintése

Nincs új hozzászólás Technikák, tippek, ötletek

0

0

Nincs hozzászólás

Lezárt fórum T.M.P.B.T.

~~~~~~~~~~~~~
Takács Miklós Piramisépítőinek Baráti Társasága

0

0

Nincs hozzászólás


Új hozzászólások Új hozzászólások    Nincs új hozzászólás Nincs új hozzászólás    NO_NEW_POSTS_LOCKED Lezárt fórum

Ki van itt
Ki van itt Jelenleg 1 felhasználó van jelen: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég. (Az elmúlt 5 percben aktív felhasználók alapján.)
A legtöbb felhasználó (6 fő) 2015.12.03. 14:03-kor tartózkodott itt.

Regisztrált felhasználók: nincs regisztrált felhasználó
Magyarázat: Adminisztrátorok, Globális moderátorok, TMPBT tagok




    Idézet
Hérodotosz írta
a Görög-perzsa háború
című könyvének 2. részében
a következőket:


Rhampszinitosz korában Egyiptomban teljes igazságosság uralkodott, és virágzott az ország, de utána, Kheopsz uralma idején, minden rosszra fordult. Kheopsz minden templomot bezáratott, és az áldozást is megtiltotta. Majd minden egyiptomit arra kényszerített, hogy az ő számára dolgozzék. Egy részüknek azt parancsolta, hogy az Arábiai-hegységből kibányászott kőtömböket vonszolják el egészen a Nílusig, másoknak pedig azt, hogy a folyamhoz szállított köveket vegyék át, s húzzák el egészen az úgynevezett Libüai-hegységig. Mintegy százezer ember dolgozott mindig úgy, hogy háromhavonként váltották egymást. A munkával sanyargatott nép tíz év alatt készítette el az utat, amelyen a köveket vonszolták, s ez nézetem szerint nem volt kisebb munka, mint egy piramis felépítése. Mert az út öt sztadion hosszú, tíz orgüia széles, magassága ott, ahol a legnagyobb a töltés, nyolc orgüia. Mindezt vésett alakokkal díszített, csiszolt kőtömbökből építették. Tíz évig tartott tehát az út megépítése, a dombokon végzett munka, amelyeken a piramisok állnak, és a földalatti kamrák elkészítése, amelyeket Kheopsz saját sírkamráinak szánt a Nílus idevezetett csatornái által körbefogott mesterséges szigeten. Magának a piramisnak az építése húsz évig tartott. A piramis alapja négyszög, minden oldala nyolc plethron hosszú, s ugyanekkora a magassága is. Az egész simára csiszolt és jól összeillesztett kövekből épült, amelyek közül egy sem rövidebb harminc lábnál. /Hérodotosz: A görög-perzsa háború, második könyv, Osiris Kiadó, Budapest, 2000, Muraközi Gyula fordítása/

 Stílus

 Hírdetések

 Hírek
A Piramis születik oldal megnyitása!

 Partnerek
 Board3.de
 phpBB.com

 Csatolmányok
Nincsenek csatolmányok

 Legújabb tagok
Felhasználónév Csatlakozott
attila 13 dec.
tesztel 13 dec.
admin 01 dec.

 Ránk mutató link
Ha tetszik a tartalom, kérlek hivatkozz ránk: Piramis születik.


cron